Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. Rendben
Termékek Menü

Hogyan irtsuk a parlagfüvet?

Hogyan irtsuk a parlagfüvet?

A parlagfű Magyarországon a legnagyobb területen előforduló, legelterjedtebb gyomnövény, melynek pollenje az egyik legerősebb ismert allergén. Az allergiás megbetegedés korunknépbetegsége. 

A parlagfű Magyarországon a legnagyobb területen előforduló, legelterjedtebb gyomnövény, melynek pollenje az egyik legerősebb ismert allergén. Az allergiás megbetegedés korunknépbetegsége.

 

 

 
Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy a szénanátha emelkedik ki,melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ.  E növény pollenjeit a légáramlás a település egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni. A nyálkahártya tünetek a parlagfű virágzási időszakában jelentkeznek a betegeknél, melynek két fő klinikai megjelenési formája a szénanátha és az asztma.






A parlagfű elterjedési helye elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közmű és utak mentén, a külterületek (a volt zártkerteket is beleértve) parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken.

Az utóbbi években a belterületeken az önkormányzatok és a lakosság jelentős erőfeszítéseket tettek a parlagfű visszaszorítására.

Kitűnő védekezési eszköz a motoros fűkasza.
 

Védekezési módszerek:


Nem mezőgazdasági területeken a technológiák sokasága áll rendelkezésre a parlagfű kiirtására. Mindegyiküknél alapelv, hogy a virágzás előtt kell alkalmazni azokat. Helytelen a már virágzó növények kézi gyomlálása, vagy kaszálása, mert a nagy tömegű virágporral való érintkezés allergiát álthat ki.

A kézi gyomlálás előnye, hogy teljes mértékben letávolítja a növényt. Hátránya, hogy igen munkaigényes (kicsi a területteljesítmény), a munkát végző személy ki van téve a kontakt bőrgyulladás veszélyének, továbbá a módszer talajbolygatással jár, így további magvak csirázását serkenti.

Hasonlók mondhatók el a kapálásos eltávolításról is, amelynek előnye, hogy nem kell közvetlenül érintkezni a növénnyel, és nagyobb területen is alkalmazható. A kaszálás nagyon hatékony megelőző módszer.

Amennyiben a földhasználó a mechanikai védekezést választja, úgy az első kaszálást avirágbimbók megjelenése előtt 1‐2 héttel kell elvégezni. A parlagfű már kialakult állományaiban ugyanakkor az egyszeri kezelés már nem okozza a növény pusztulását,  mert az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből kihajt. Biztos eredményt csak az évi háromszori, 2 cm magasságban elvégzett kaszálás hoz. A generatív fejlődési szakaszába induló növény a kaszálás okozta stresszhatást nehezen viseli el. A gyeptelepítés az egyik leghatásosabb védekezés. A gyep megerősítését kaszálással vagy szelektív gyomirtással gyorsíthatjuk meg.
                                                                                                                                     Parlagfű mentesítés Castelgarden  motoros fűkasza segítségével.

Tájékoztatás a parlagfűmentesítés új jogszabályi vonatkozásairól


A  2005. évi XXXVIII. Törvény módosította a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt, melynek következményeképpen új szabályozás lépett életbe a parlagfű visszaszorítása érdekében. Az új jogszabályi előírások azért kerületek nagymértékben megszigorításra, mert a parlagfű gyomnövény kipusztítása csak országos méretű összefogással és évek alatti folyamatos gyommentesítéssel valósulhat meg.

A jogszabály értelmében (5.§ (3.) bek.) a földhasználó köteles az adott év június 30‐ig napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és azt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.  Belterületen a jegyző köteles elrendelni a parlagfű elleni közérdekű védekezést, külterületen pedig az illetékes megyei növény‐ és talajvédelmi szolgálat.
Parlagfű irtás ALPINA fűkasza használatával.
A földhasználó nem minden esetben azonos az ingatlantulajdonossal, az eljárás alá tehát azingatlantulajdonos, illetve az ingatlant használó személy vonható (pl. haszonélvező).

  jogszabályi rendelkezés alapján a jegyző június 30‐át követően a parlagfű virágzásától függetlenül köteles hatósági eljárást kezdeni azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű ellen védekezési kötelezettségüket teljesíteni. A hatósági intézkedéshez nem szükséges a sérelem –egészségkárosodás – bekövetkezése, a parlagfű virágzása, elégséges a védekezési kötelezettségelmulasztásának június 30‐a után történő megállapítása.  A jegyző jogosult helyszíni ellenőrzést tartani és arról az új szabályok értelmében már  nem kell értesítenie a földhasználót. Az ingatlanellenőrzése kapcsán a jegyző és a hivatal dolgozói jogosultak az ingatlanra engedély nélkül belépni, és megállapítani a parlagfű szennyezettség mértékét. A hatósági eljárás során a helyszíni ellenőrzés alkalmával jegyzőkönyv készül.  Amennyiben indokolt, úgy hatósági határozattal közérdekű védekezés kerül elrendelésre, mely azt jelenti, hogy az önkormányzat által megbízott vállalkozóval a jegyző a terület parlagfű‐mentesítését elvégezteti. A vállalkozó az ingatlantulajdonos hozzájárulása és előzetes értesítése nélkül jogosult a területre bemenni, és ott a szükséges parlagfű‐mentesítési munkálatokat elvégezni. A közérdekű védekezés elrendeléséről szóló határozatot kézbesíteni semkell, hanem közszemlére kell tenni, ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára.

A jegyző ezt követően határozatot hoz a közérdekű védekezés költségeiről, melyet az ingatlantulajdonosnak (földhasználónak) kell megfizetni.  A jegyző határozatot hozhat továbbá anövényvédelmi bírságról is, melynek összege 20.000‐2 millió forintig terjedhet. További szigorítás, hogy a növényvédelmi bírság kiszabásának nem előfeltétele egy parlagfű‐mentesítésre kötelező határozat meghozatala, sőt lehet rendelkezni a kötelezettségről a növényvédelmi bírságot kiszabó határozatban is. A növényvédelmi bírság kiszabása nem tartozik mérlegelési jogkörbe, ha a feltételei fennállnak, a kiszabásról intézkedni kell. E körben a jegyző nem gyakorolhat még méltányosságot sem.  A közérdekű védekezés és a növényvédelmi bírság összegét, meg nem fizetés esetén az APEH hajtja be.

Tartalomhoz tartozó címkék: Kert, kertápolás, öntözés