Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. Rendben
Termékek Menü

Kerti növényeink és az öntözés 1. rész Füves területek öntözése

Az Ön kertjében hány féle növény van? Csak gyepből áll, vagy vannak benne fák, cserjék, virágok is? Esetleg gondolkodik rajta, hogy egy ma divatos fűszerkerttel is kiegészítse, vagy esetleg az újra reneszánszát élő kis zöldséges kertet hozzon létre? Szeretné, ha balkon és dézsás növényei öntözéséről is gondoskodna a rendszer?
Nagyon sokan a mai napig úgy gondolkodnak az öntözőrendszereken, hogy „elásunk néhány szórófejet, és késsz is”. Azonban az eltérő növényeknek eltérőek az öntözési igényei, mind időben, mind vízigényben és a kijuttatás módját tekintve is. Az alábbi sorokban hasznos információkat találhat a különböző öntözési módokról és alkalmazásukról a kiskertekben.Kertünk nagy részét a gyepesített felületek jelentik. A kertekbe ma telepített fűfélék igen igényesek a nedvességre. Öntözésükkor nagyon lényeges, hogy, az térben és időben egyenletes legyen. Ezeken a területeken alkalmazható jól a szórófejes öntözés. Biztosítja az egyenletes vízkijuttatást, és a kiemelkedő típusokat alkalmazva, nem zavarja a területhasználatotNem is tudom hol kezdjem a gyepek öntözését. Sok embernek azt kell elmagyarázni, hogy miért is kell öntözni a gyepet, erről bővebb információt itt talál.
Tudom, sokan úgy gondolják, hogy Magyarország természetes növénytakarójának jelentős részét gyepek borítják, de mivel éghajlatunk alapvetően kontinentális és száraz, ezen gyepfelületek (rétek, legelők) sem kapnak egyenletesen vizet. Azonban a kertészeti célú gyepfelhasználás (kerti gyepszőnyegek és pázsitok) illetve a természetes gyeptársulások között igen jelentősek a különbségek. Ezeket csak röviden mutatnám be, a teljesség igénye nélkül, mivel az erre vonatkozó szakirodalom hosszú könyvespolcokat tölt meg.

 

Az alapvető különbség a „felhasználás módja” Mindenki tudja, hogy a természetes gyeptársulások (a honos fűfajták, és a hozzájuk társuló egyéb gyom és kétszikű növények) általában nyárra kiégnek, zöldfelületük lecsökken. A kerti pázsitot viszont ilyenkor is szeretnénk használni, jó lenne, ha egy nyári zápor után nem lenne sár, mint a mezőn, a kert talaj (gyepe) ruganyos lenne, és úgy általában szépen zölden díszítene.
A következő jelentős különbség az alkalmazott fajtákban van. A természetes gyeptársulások fő alkotó elemei a csenkeszfélék. Ezek a lassan növő, igénytelen, és szárazságtűrő fűfélék igen jól tűrik az aszályos időszakot. Nyárra vegetációjuk lecsökken a forróság ellen védekeznek, ez meg is látszik rajtuk. Innen ered az egyik legismertebb csenkeszfélénk neve a „vörösnadrág csenkesz” ez a nyári nagy meleget kis „zöldfelülettel” vészeli át, a párolgás csökkentése érdekében közben színe üde zöldről, vörösesre vált. Kertjeinkben inkább a nagy százalékban perje féléket tartalmazó gyepkeveréket részesítjük előnyben, ezek szép egyenletes, tömött felületet adnak, de igen vízigényesek. Ha nyárra vízhiány miatt vissza kell húzódniuk, már nem biztos, hogy az őszi hónapokban kizöldülnek.
Harmadik szempont a gyepek nyírása. A réteket legelőket ritkán nyírják, legeltetik. Mindenki előtt ismert talán a tarra rágás fogalma. Ez akkor következik, be, ha természetes gyepet túl sűrűn legeltetik, a növények nem tudják magukat regenerálni, elpusztulnak kiritkulnak. Ilyenkor a növényzet sokszor visszafordíthatatlanul károsodik, elgyomosodik, illetve heves esőzések hatására a termőtalaj elmosódik (erózió). Senki nem szeretne talán a kertjébe derékig érő füvet. Pedig, ha nem nyírjuk rendszeresen a kerti fűféléket azok ugyancsak kiritkulnak, a fűkeveréket alkotó egyes fajták kipusztulnak, csomósodnak. Ha viszont rendszeresen nyírjuk a füvünket és nem öntözzük, könnyen a tarrágáshoz hasonlatos tüneteket produkálhat kertünk. Ki ne ismerné ezt a folyamatot.
Végezetül, eltérés van a terület használatában. Főleg az aktívan használt kertekben illetve sportpályákon jelentkezik a taposás. Ezt a kerti fűfélék igen csak eltérően viselik (nem véletlen, hogy különböző felhasználási módokhoz más gyepkeverékeket árulnak – pl: golf, sport, park, stb. Ha nem biztosítjuk a növényeknek a taposás utáni regenerálódáshoz szükséges nedvességet, lassabban „térnek magukhoz”, kikopnak a területről. Ez gyakran látható főleg közterületeken. És ugye nem szeretnénk a kertünkbe „fűre lépni TILOS” táblákat kihelyezni?!

Ha öntözni kívánjuk gyepünket érdemes ismerni annak tulajdonságait. A gyepkeverékekben alkalmazott fajták a vegetációjukhoz (fejlődésükhöz) szükséges vizet a talaj felső rétegeiből veszik fel. Nem mély gyökeresedésűek, főleg ha az agyagos talajra csak vékony termőréteget terítettünk. Ennek veszélyeiről bővebben itt olvashat.
A mai építőiparban bevett szokás, hogy az építkezés során keletkező sittet és felesleges földet a meglévő talaj felszínén terítik el majd vékony termőréteget húznak rá, hogy a tulajdonos / építtető ne lássa azt. De az is gyakran előfordul, hogy kertünk talaja igen agyagos. Ma már kertész ritkán vállal úgy füvesítést, hogy előtte ne terítsen termőföldet. A fűféléknek azonban minimum 20 cm termőrétegre lenne szükségük. Ennyit kevés helyen terítenek főleg anyagi okok miatt. Szintén gyakori hiba, hogy a letaposott (sokszor gépekkel keményre járt) agyagra terítik a földet. Mi is történik majd ilyenkor egy kertben?
A csapadék, legyen az természetes, vagy mesterséges (öntözés) gyorsan átszalad a termőrétegen, de a vízzáró agyagréteg nem engedi át. Itt megáll és felgyülemlik. Pangó víz keletkezik. Ez nagymértékű vízpocsékolás, de súlyos esetben a növények sárgulását és pusztulását is okozhatja. Hogyan is védekezhetünk ellene?
A termőföld terítését továbbra is indokoltnak tartjuk. Azonban előtte, hordjuk le a területről a sittet és egyéb szemetet. Lazítsuk fel a talajt, altalajt és csak ezután hordjuk be a termőföldet. A termőtalaj lehetőleg ne legyen szerkezet nélküli homoktalaj, hanem jobb vízgazdálkodású termőföldet, vagy földkeveréket terítsünk.
Kevesen ismerik azt a tényt, hogy a gyep maximum 20%-os rendszeres nedvességkülönbséget tud csak tolerálni. A köztudatban az él, hogy a fű ápol és eltakar. Pedig ez nem igaz. Az egyik legigényesebb növényünk. A 20%-os nedvességeltérés azt jelenti, hogy ezen érték felett a fű fejlődésében jelentős eltérések fognak mutatkozni, súlyos esetben sárgul, illetve kipusztul. Ez egyaránt igaz az alul és a túlöntözésre is.
Nem véletlen, hogy magára valamit is adó öntözéstervező a kert 100%-os lefedésére törekszik. Ez viszont nem egyenlő a 100%-os öntözési egyenletességgel. A lefedés azt jelenti, hogy a kert minden részébe jut víz. Az egyenletesség viszont azt, hogy ugyan annyi (amennyiben ez indokolt - lehetnek eltérések a kert talaja, növényzete, domborzata és árnyékossága miatt). A szórófejek vízkijuttatása a vízsugár hosszában változó. Jó lefedést csak úgy érhetünk el, ha a fej a másik szórófejig öntöz.
Gyepünket ne öntözzük csepegtető szivárogtató és egyéb nem gyepek öntözésére kitalált szerkezetekkel, mert ezek nem fogják biztosítani a kellő egyenletes beöntözést! Válasszuk a szórófejeket az öntözéshez! Ezeknek ma kétségkívül legmodernebb és a területhasználatot legkevésbé akadályozó változatai a nyomásra kiemelkedő termékcsaládok.


A cikk szerzője:"3F" Öntözéstechnika

Tartalomhoz tartozó címkék: Kert, kertápolás, öntözés